Dolcsi egy napja – 3. állomás

A Kaszinó „Homok” étterme

Inkább meghallgatnád? Íme:

Úri (Városi) Kaszinó épülete

A kecskeméti Casino Egyesület a Széchenyi-féle Nemzeti Casino mintájára jött létre, gazdasági-társadalmi-kulturális céllal, egyfajta “elitklubként”, ahol kifejezetten tiltották a szerencsejátékot. Eleinte a várostól béreltek helyet, majd az újonnan kialakított Rákóczi úton épült fel az Úri (Városi) Casino és a Gazdasági Egyesület székháza. Földszintjén üzleteknek és egy étteremnek-kávéháznak adott helyet.

A két egybekapcsolódó épület Kós Károly köréhez tartozó Jánszky Béla és Szivessy Tibor tervei alapján 1911-ben fejezték be. Igazi szecessziós összművészeti alkotás jött létre a Kecskeméti Művésztelep képzőművészeinek közreműködésével, amelyből mára már sajnos kevés maradt meg. 

Bajtay Ferenc 1932 körül készült felvételén még látszódik például a Művésztelep vezetőjének, Iványi Grünwald Bélának a díszterem feletti hármas oromzatra festett Allegóriák című kompozíciója. (Kép forrás: Kecskeméti Katona József Múzeum)

(Forrás: ifj. Gyergyádesz László: KECSKEMÉT. A főtér és környékének művészeti emlékei és gyűjteményei. Kecskemét, 2005)

(Hallgasd tovább)

A mostani Okmányiroda helyén működött a kávéház-étterem: eleinte Corsó elnevezéssel, majd 1920-tól kapta a Homok nevet. 

Kik jártak a Homokba? “A múlt év [1920] december hó 30-án rendeletet bocsátott ki a pénzügyminiszter, amelyben fényűzési adó alá veti mindazokat a szórakozóhelyeket, amelyeket az elsőfokú iparhat.[ározat] fényűzési vállalatoknak minősít. E rendelet értelmében Kecskeméten a Beretvás, az Otthon és a Royal éttermeket 10 százalékos fényűzési adó megfizetésére kötelezték, a Homok-éttermet pedig, miután az „különleges“ fényűzési hely, 25 százalékos fényűzési adó alá vetették. A közönség körében általános elégedetlenséget keltett a rendelet s különösen a Homok vendégeinek van okuk elkeseredésre, akik valamennyien katonatisztek, tisztviselők, tanárok, szóval a középosztály fix fizetésből élő tagjai.” (Forrás: Kecskemét és Vidéke, 7. szám, 1921. január 11., 2 oldal)

(Hallgasd tovább)

A 20-as évek elején a Kecskeméti Athlétikai Club székhelye is volt, de 1930-ban, kecskeméti látogatása során itt látták vendégül Horthy Miklóst is. A 20-as évek közepétől a vendéglátós Dunszt família tagja, Dunszt Adorján vezette, és a színészek találkozóhelyeként pozícionálta: a színház utáni színházi vacsorák helyszínéül cigányzenével. Tőle Lichtenekert Gergely vette át a stafétát 1931-ben, az évtized végére pedig beköltözött az épületbe a Helvéciai Borozó is: “A »Homok« étterem nagy, ízléses átalakításon ment keresztül. A gyönyörűen kifestett étterem mellett Helvéciai Borozót létesítettek, ahol a legkitűnőbb homoki borokat meglepően olcsón mérik. A Homok étterem országos hírű konyhája, a kitűnő borok, a pompás cigányzene, amelyet Zsákai Laci zenekara varázsol elő a szárazfából, a gondos, előzékeny kiszolgálás biztosítja, hogy a Homok étterem nemcsak a legelőkelőbb szórakozóhelye lesz továbbra is Kecskemétnek, hanem az idegenek, külföldiek kedves, meghitt találkozóhelye.” (Forrás: Kecskemét és Vidéke, 38. szám, 1939. szeptember 18., 4. oldal) 

Noha pontos menüt nem találtunk, de összevetve korabeli más, hasonló kategóriájú helyekkel: Dolcsi a húsos ebédet választotta, mert volt olcsóbb, húsmentes is… Így gulyáslevest evett kenyérrel, utána túrós csuszát, és leöblítette egy jó üveg szikrai borral.