Könyves kalandozás 3. állomás

A Kóborló Antikvárium könyves kalandozása

3. állomás

Lordok Háza

(Egykori katolikus bérház,
korábban Kaszinó)

GPS: 46°54’28.3″N 19°41’31.1″E

A Lordok Házánál/Nagymama konyhájával szemben állva a sarki kandeláberen van a kód.

Hol is vagyunk?

Ez volt Kecskemét első olyan könyves- írószerboltja (könyv, kalendárium, kotta, újság, térkép, írószerek), amely legjelentősebb és leghosszabb ideig tudott működni. Kecskemét központi részén, a Piac tér egyik legfontosabb épületében, a Kaszinóban (ma a Lordok Háza áll a helyén).

Az egykori Kaszinó épülete, aminek földszintjént Gallia Fülöp üzlete működött. (Kép forrása: Hírös Históriák)
Gallia Fülöp 

Gallia Fülöp egy német nyelvű zsidó családban született Morvaországban: a mai Csehország keleti részén. 1841-ben jött Kecskemétre. Hét évig tanító volt az izraelita iskolában, majd négy évig magántanító. 1847-ben nyert városi lakosi jogot. 1852-ben könyv- és műkereskedés nyitásáért folyamodott a főispánhoz. A tanács a város lakóinak számát és a műveltségbeli haladást tekintve szükségesnek látta a könyvkereskedés felállítását. 1854-ben kapott engedélyt kölcsönkönyvtár megnyitására. Ez volt az első kölcsönkönyvtár Kecskeméten. Könyvkiadással is foglalkozott, több mű, pl. Hornyik János Kecskemét története az ő bizományában jelent meg. 1873-ban a bécsi pénzügyi csőd áldozata lett, öngyilkosságot követett el.

1852 előtti Kecskeméten nem létezett könyvesbolt, az olvasó és író közönség „kultúrcikkeket” (könyv, kalendárium, kotta, újság, térkép, írószerek) a könyvkötőktől, kereskedőktől és város egyetlen nyomdájától, Szilády Károlytól szerezték be. Az első könyvesbolt (és zenemű, szépmű, kölcsönkönyvtár) alapítással 1845-ben Ascher Enoch rabbi, majd 1848-ban pedig Salamon Antal könyvkötő próbálkozott sikertelenül. Az itteni „kultúrcikk” hiányra lett figyelmes Gallia Fülöp és 1852-ben könyv-és műkereskedés (írószer) nyitásért folyamodott a városhoz. Ez volt Kecskemét első olyan könyves- írószerboltja (bizománya), amely legjelentősebb és leghosszabb ideig tudott működni. Kecskemét legfontosabb részén, a belvárosban, a Piac tér egyik legfontosabb épületében, a Kaszinóban (ma a Lordok Háza áll a helyén), annak „napkeleti sarkán lévő” földszinti üzlethelyiségeiben helyezkedett el. Kezdetben egy, majd 1857-ben özvegy Rosenthal Lipótné boltját szerezte meg, ettől kezdődően kettő üzlettel rendelkezett. A kereskedése mellett nyilvános kölcsönkönyvtárat szeretett volna 1852-ben felállítani, amit egy igen hosszú bürokratikus úton tudott csak megnyitni 1854-ben. Gallia Fülöp kölcsönkönyvtára (nyilvános) az első volt Kecskeméten. 1868-ból tudjuk, hogy 7500 kötetből állt, a Kaszinó könyvtára pedig 678 kötetből. Gallia könyvtárát leginkább a helyi „tanuló ifjúság” használta. 

Igen nagy forgalmat bonyolított le, ellátta a Városházát, magánembereket írószerekkel (különféle levélpapírosok, borítékok, tinták, pecsétviaszok és írótollak), nyomtatványokkal, különféle újságokkal (napi-, hetilapok, közlönyök), térképekkel és képekkel. 1853 szeptemberében Ferenc József császár és király és akkor még jegyesének, Wittelsbach Erzsébet bajor hercegnőnek propaganda célú arcképeit árusította kereskedésében. Kereskedés mellett könyvkiadással is foglalkozott, például az ő nevéhez fűződött Hornyik János Kecskemét története című négy kötetes munkájának megjelentetése 1860-1862 között, majd 1866-ban.

Hogy történt a kereskedés? Üzleti kapcsolatban volt a nagy pesti kereskedőházakkal, kiadókkal, nyomdákkal, papírgyártókkal, akiknek bizományosa és területi képviselője volt. A kecskeméti Szilády nyomdával szintén jó üzleti kapcsolatban volt, vállalta a termékeiknek eladását, terjesztését. 

A város első újsága, a Kecskeméti Lapok 1868. október 3-án jelent meg heti egy alkalommal, kezdetben ismeretterjesztő lapként. Az első felelős szerkesztője és egyúttal kiadója Madarassy László (1840-1895), főmunkatársa, pedig Hornyik János (1812-1885) városi főjegyző lett. Az összhang nem sokáig tartott a nézeteltérések, politikai támadások miatt félév múlva Madarassy lemondott és 1869. március 13-án „Előfizetési fölhivást” tettek fel a szerkesztők, hogy áprilistól kezdődően Gallia Fülöp látja el a kiadói feladatokat. A lap szerkesztésébe és a sajtóhírekbe nem szólt bele, szerkesztők feladata lett, egyedül a hirdetési, előfizetési és pénzügyi tevékenységet irányította.

nemtom, kikeresni

Hitel, pénz, csillogás… majd krach

 

1867 előtt nem volt pénzintézete a városnak, a hiteligényeit és megtakarításokat a kecskeméti polgár vagy a város nehezen tudta elintézni. A pénzügyeket a Pesten működő intézetekben vagy a kecskeméti egyházi testületeknél, személyeknél, esetleg temetkezési alapítványoknál vagy kereskedőkhöz fordulva intézhettek. Gallia Fülöp is hitelezett magánszemélynek és a városnak, utóbbinak késedelmi kamat nélkül több ezer forintot is. Magánembereknek kamattal adott kölcsön, akik meghatározott idő után kötelesek voltak visszafizetni. Foglalkozott hazai és külföldi (osztrák, német, török) értékpapírok (állampapírok, részvények, sorsjegyek) adásvételével és leszámítolással (váltók vásárlásával). Az értékpapírokat 5-20 forintos havi részlet fejében meglehetett szerezni. Kapcsolatban volt a pesti és a bécsi tőzsdékkel, illetve bankházakkal.

1873. május 9-én, „fekete pénteken” kitör a bécsi krach. Melynek során bankok, vállalatok és kereskedők mentek tönkre sorozatban, az egyik intézmény magával rántja a másikat.

Gallia Fülöp, aki a könyvkereskedése mellett tőzsdézett, értékpapírokat forgalmazott, szintén áldozata lett a krachnak. Adósága 100-150 ezer forint lehetett, a kintlévősége, hitelei szintén ennyit tett ki.  1873. augusztus 6-án úgy döntött, 52 évesen saját kezűleg vet véget életének egy pisztolylövéssel.

Gallia Fülöp halála napján az özvegye – akit ekkor már Gallia Emma néven ismertek a kecskemétiek – azonnal csődeljárást kért a Kecskeméti Királyi Törvényszéktől a férje „megbukott” vállalkozása ellen, mert tudta, hogy a vállalkozás vagyona nem elegendő összes tartozásuk fedezésére, fizetésképtelenné vált.

A hitelezők szerették volna teljes egészében megkaparintani a nyereséges bolt bérlését, mert így látták esélyét a hitelek visszaszerzésére, de végül a Városi Tanács közbeavatkozott és másként döntött. Az özvegy, Gallia Emma is folytatni szerette volna a kereskedést, ezt előbb a nevére kellett „átruházni” (átíratni). A város megengedte és haszonbérbe adta bizonyos feltételekkel. A feleség folytatta a kereskedés és a kölcsönkönyvtár üzemeltetését, amit nem kellett a csődeljárás ellenére sem végleg bezárni. Gallia Emma valószínűleg nagy forgalmat bonyolíthatott le a kereskedésében – kiskereskedelem körét meghaladva-, a korszakra jellemzően a vállalkozását 1874 májusában egyéni céggé alakította át, neve alapján hivatalosan Gallia E. néven működött, amit hétköznapi életben egyszerűen Gallia-féle könyvkereskedésnek hívtak a kecskeméti emberek. 

Kevés információ áll rendelkezésre a cégről, Gallia Emma folytatta a régi Kaszinó épületében a kereskedést, megmaradt a városházával a jó üzleti kapcsolat, melynek során különféle irodaszerekkel látta el.

Gallia Fülöp és felesége síremléke a kecskeméti izraelita temetőben a Budai utcán (Kép forrása: saját fotó)
Az üzlet megy tovább

1891-ben váratlanul, ismeretlen ok miatt Gallia Emma eladta a kereskedését Metzger Bélának, majd hosszú özvegység után 1916-ban halt meg Kecskeméten. A Gallia-féle könyvkereskedés 1901-ben még egy utolsó tulajdonváltáson esett át (ekkor már a Beretvás szállodával szemben, a Nagykőrösi utca sarkán álló épületben működött), ekkor Komor Gyula kezébe került, aki 1934-ig üzemeltette, amikor végleg megszűnt.

Várunk a 4. állomáson!

Az alábbi link átnavigál a következő állomásra:

(Ha nem tudod leolvasni, Segítség oldalunkon is megtalálod a linkeket.)

GPS: 46°54’32.2″N 19°41’37.0″E

A Nagykőrösi utca felé nézve a Tourinformtól balra eső első régi kandeláberen található a QR-kód.