Könyves kalandozás 4. állomás

A Kóborló Antikvárium könyves kalandozása

4. állomás

Főtér sarka

(A Nagykőrösi utca felé nézve a Tourinformtól balra eső első régi kandeláber)

GPS:

46°54’32.2″N 19°41’37.0″E

A Nagykőrösi utca felé nézve a Tourinformtól balra eső első régi kandeláberen található a QR-kód.

Komor Gyula

Gallia Emma után Komor Gyula nevét érdemes még megemlíteni a legendás Gallia-féle könyvesbolt fennállásával kapcsolatban.

Ekkor már a régi Kaszinó épületéből elköltözött az üzlet (lebontották és a elkezdődött katolikus bérház építése) és a Nagykőrösi út sarkára települt át. Azonban hiába keressük, csak a hűlt helyével találkozunk. A Centrum Áruház/Jakó parkolójában helyén kell keresnünk ezt az épületet, mi nagyon sok izgalmas vállalkozásnak adott otthont, többek között Komor Gyula boltjának is.

Komor Gyula nem hagyta el Gallia Fülöp nevét üzletének megnevezésekor, miért is tette volna, ha már megbízható, minőséget jelentő brandként be volt már járatva?

A portfólióját művészellátó tevékenységgel is bővítette (amatőr festőknek: olaj, akvarell és zománcfesték volt hozzáférhető), az Első Magyar Játékgyár elárusítóhelyeként is ismerték, sőt, teljes íróasztal berendezését is vállalta magyar iparművészeti tárgyakból összeállítva.

Könyves kollégáihoz hasonlóan ő is adott ki képeslapokat. Ez filléres tétel volt a díszes könyvsorozatok mellett, de ne felejtsük el, hogy az internet előtt ez volt a legpraktikusabb módja a pár sorra redukált üzenetváltásnak. És azért különösen hálás lehet az utókor, hogy ezekre a lapokra a korabeli Kecskemét ikonikus helyszíneit kapták le, így most tanulmányozhatja az akkori viszonyokat.

Néhány lap Komor Gyula kiadásaiból:

Színház

Az eredményes üzletmenet mellett Komor Gyulának is voltak lapkiadó ambíciói. 1901-ben megalapította és kiadta a Kecskeméti Színházi Újság című napilapot. Igazán grandiózus vállalkozás napilapot fenntartani színházi témában. A műsor és az aktuális szereposztások mellett kritikákat közöltek (érdekes összehasonlítani ugyanazon darabok különböző előadásait), háttér cikkeket írtak (ki honnan és milyen jelmezt szerez, merre vendégszerepel a társulat, hogy készülnek és mennyiből a díszletek, milyen országos visszhangja van a kecskeméti színházi teljesítményeknek), valamint természetesen pletykákat is közöltek.
Nem mellesleg rengeteg hirdetési felületet is biztosított saját magának az újságban.

A színvonalat és a nagyfokú érdeklődést jól mutatja, hogy a második számtól kezdve olyan szerzőt is magáénak tudhatott a lap, mint Kada Elek, város akkori polgármestere (színműíró is). A csatlakozásról így tudósítottak a lapban:

“Igen tisztelt Szerkesztő úr!

Bízván abban, hogy a »Kecskeméti Színházi Újság» művészeti érdekeink lelkes előmozdítója leend és bírálataiban a tárgyilagosságtól el nem tér: szívesen megígérem, hogy óhajtásához képest, nemes czélokat szolgáló lapját tehetségem szerint mint munkatárs is pártolni fogom.

Fogadja tiszteletem őszinte kifejezését.

Kecskemét, 1901. nov. 1.

Kada Elek”

Kecskeméti Színházi Újság 1901. november 3 – 1902. március 24. között jelent meg. 6 hónap „nyári szünetet” terveztek, de nem tudtak visszatérni újabb számokkal.

A Kecskeméti Színházi Újság első számának első és utolsó oldala:

Várunk az 5. Állomáson!

Az alábbi link átnavigál a következő állomásra:

(Ha nem tudod leolvasni, Segítség oldalunkon is megtalálod a linkeket.)

GPS: 46°54’25.4″N 19°41’32.1″E

A szoborral szemben állva a kerítés bal szélénél lesz a kód.