Könyves kalandozás 5. állomás

A Kóborló Antikvárium könyves kalandozása

5. állomás

Kossuth szobor

(A szoborral szemben állva a kerítés bal szélénél lesz a kód.)

GPS: 46°54’25.4″N 19°41’32.1″E

A szoborral szemben állva a kerítés bal szélénél lesz a kód.

Üzlet, ódondászat
Gallia után már többen is eredményesen próbálkoztak könyvesbolt nyitásával, közülük önkényesen G. Fekete Mihályt és Fekete Somát szeretnénk kiemelni és néhány történetet elmondani velük kapcsolatban a teljesség igénye nélkül.
Üzlete a Deák téren volt, egy olyan háztömbben, ami ma már nem létezik, elbontották, ma az Emlék/tár/tér van a helyén.
Nemcsak klasszikus könyvkereskedéssel, új kiadványok eladásával foglakozott G. Fekete Mihály, hanem használtak, leszállított árú példányok adás—vételével is. 
A századforduló táján már markáns különbség mutatkozik a más-más típusú könyvesboltok között, így a használt könyveket kínáló üzletek felvették a németből magyarított ódondászat kifejezést. Ilyen ágazattal kiegészítve működtette boltját G. Fekete Mihály is, akinek újsághirdetéseit érdemes átböngészni (a hirdetések forrása: ADT Arcanum).

G. Fekete Mihály és a Kossuth-szobor 

Galántai Fekete Mihály könyvkereskedőben már Kossuth halálakor (1894) felötlik a gondolat, hogy mint minden magyar településen, itt is álljon egy szobor Kossuth tiszteletére a főtéren.

Az ötlet közgyűlési felterjesztését még napirendre sem tűzik. Végül több 48-as köri politikus nyomására (G. Fekete Mihály is ennek a pártnak a tagja) elfogadják az indítványt, de pénzt nem adnak rá, gyűjteni kell.

Ezzel egyidőben G. Fekete Mihály a projekt pénztárosa is lesz.  Több évig folyik a gyűjtés, népünnepélyeket, kulturális eseményeket szerveznek, adományokat fogadnak el. Rettenetes irigykedés feszíti a kebleket, hogy a szomszédos települések hamarabb állították fel a maguk szobrait, de végül 1906-ban elkészül Kecskemét szobra is. Látványos ünnepség keretében adják át, még élő 48-as honvédek is tiszteletüket teszik az avatáson.

A szobor-ügy szerencsés kimenetelű. Talán még egy egybeesésről szólhatunk: G. Fekete Mihály a Kecskeméti Néptakarékpénztár alapítója és elnök-igazgatója 1912-től.

A pénztárosság és a bankalapítás viszonylagos időbeni közelsége egybeesés is lehet és természetesen könyvkereskedők tevékenységből is összegyűlhetett az alap, mindenesetre álljanak itt ezek a tények egymás után – kommentár nélkül.

 

A Kossuth szobor felállításának körülményeiről részletekbe menően olvashatunk Székelyné Kőrösi Ilona: A kecskeméti Kossuth-szobor története c. munkájában. A kötet megvásárolható a Kóborló Antikváriumban.

 

Galántai Fekte Mihály (Kép forrása: ADT Arcanum)
Fekete (Schwarz) Soma, a képeslapkiadó nagyhatalom

Fekete Soma szintén könyvkereskedést vezetett Kecskeméten, egy újrakötött tankönyve a Séramóra Sétairoda gyűjteményét ékesíti.

Azonban legismertebb képeslapkiadói tevékenysége miatt. Sok szép és klasszikus városfotót köszönhetünk neki, sok olyan részletét örökítette meg a városnak, ami ma már nem látható, pl. Egykori Vasútkertben álló kioszk/cukrászda.

Lapjaiból mutatunk egy válogatást (a lapok a Séramóra Sétairoda tulajdonában vannak):

Kacsóh Pongrác, a nép
A kiegyenesített kaszával üldögélő állatbőrrel fedett, egyébiránt pucér alakot Rodin szobraihoz is hasonlónak láthatjuk, de modellje hús-vér figura volt és Kecskeméten elég ismeretes is.

Fadrusz János, a szobor alkotója barátját, Kacsóh Pongrácot kérte meg, hogy üljön modellt ehhez a mellék alakhoz. A János vitéz daljáték szerzője ezt meg is tette, de ekkor még nem sejtette, hogy hamarosan Kecskeméten kell szolgálatot teljesítenie igazgatóként. Pedig a Magyar Királyi Állami főreáliskolát kellett vezetnie 1909-1912-ig (ma Katona József Gimnázium).

A pirulós kamaszlányok bizony sokszor járhattak fel s alá a szobor előtt, hogy megtekintsék az igazgatót hiányos öltözékben.

Várunk a 6. állomáson!

Az alábbi link átnavigál a következő állomásra:

(Ha nem tudod leolvasni, Segítség oldalunkon is megtalálod a linkeket.)

GPS: 46°54’24.8″N 19°41’41.3″E

Belvárosi Papírbolttal szemben lévő kandeláberen van a kód.