Lila köd – 2. állomás

2. állomás

Kérhetek egy randevút?

Séta a lila ködben

2. állomás

GPS koordináták:

46°54'19.7"N 19°41'39.0"E
A MUNKAHELY
Inkább meghallgatnád? Íme:

A Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola elődjét, a Polgári Leányiskolát Pásthy Károly alapította 1875-ben és igazgatta nyugdíjba vonulásáig. A polgári elnevezés a 4 felsőbb osztályra (ma: 5.-8. osztály) vonatkozott. Nem sokkal később 4 osztályú elemi iskolával (1.-4. osztály) bővült. 

A tanítás során nagy hangsúlyt kapott a kézimunka tanítása. Magas óraszámban okították a lányokat a varrás, horgolás, kötés stb. tudományára. 

1899-ben készült el a színház mögötti területen az iskola új épülete. A földszinten az elemi iskola 4 osztálya, az emeleten pedig a polgári osztályok kaptak helyet. A polgári iskolában 46-48 fős osztályok is előfordultak.

Az iskola épülete mindkét világháború idején hadikórházként funkcionált. Az I. világháború idején a kézimunka tanítás során a lányok meleg holmikat kötöttek a harcoló katonáknak.

Az iskola 1928-ban Pásthy Károly, majd 1953-ban Zrínyi Ilona nevét vette fel. 1961-től koedukált az oktatás.

Forrás: http://www.zrinyiilonaaltisk.belova.hu/zrinyi/iskolankrovidtortenete.html

Állami polgári leányiskola / Kép forrása:Kis János gyűjteményéből
Schmidt Jenny 1915-ben, Fanto fotó (A képet a Zrínyi Ilona Ált. Isk. bocsátotta rendelkezésünkre.)
SCHMIDT JENNY

Inkább meghallgatnád? Íme:

Schmidt Jenny a budapesti állami polgári iskolai tanítónőképző elvégzése után került Kecskemétre, méghozzá az intézet egyik legkiválóbb végzett növendékeként ajánlották az akkori igazgató, Pásthy Károly figyelmébe. 1897. októberében kezdte meg a tanítást, és hamarosan beigazolódott, hogy valóban kiváló, haladó szellemiségű szakemberrel gyarapodott az iskola tanári kara. A város pedig egy lelkes, társasági életet élő és jótékonykodásban is igen aktív fiatal hölggyel gazdagodott. 

A Polgári és Elemi Leányiskola 1907-8-as tanév értesítőjéből a következőket tudjuk meg Schmidt Jenny oktatói munkásságáról:  Az egyik önképzőkör vezetője volt és könyvtárnok; a III. B. osztályfőnöke; ezen felül magyar nyelvet és irodalmat, történelmet, földrajzot és szépírást tanított.

Továbbá korát megelőzően felismerte, hogy mennyire fontos a polgári iskolát elvégzett, 15-16 éves lányok “utánkövetése”, továbbképzése, amely missziója kapcsán gr. Apponyi Albert miniszter elismerését is kiérdemelte. 

Az iskolai oktatáson túl jótékonysági szervezetek munkájában is részt vett, illetve műkedvelő színielőadásokon szerepelt. 

A TRAGIKUS SORSÚ 1.B.

Inkább meghallgatnád? Íme:

Ám még a legjobbak is követhetnek el hibákat. Történt ugyanis, hogy az ifjú tanítónő 1900. március 29-én “a polgári leányiskolai I. B. osztályt, óraközben való feltűnőbb zajongásért, avval akarta megbüntetni, hogy a tanítás után az egész osztályt nehány perczig visszatartja. Ezt ki is jelentette a leánykáknak akként, hogy tanítás után itt maradnak és ő majd bemegy hozzájuk. A tanítónő azonban 11 órakor bevégezvén iskolai óráit, elment a városi zeneiskolába, ahol ének-órákat vesz, onnan pedig 12 órakor haza; ugyanis az énekgyakorlat közben megfeledkezett arról, hogy neki vissza kellene mennie a polgári iskolába. Így a leánykák az osztályban maradtak fél kettőig, nehánynak megfájdult a feje és a gyomra, bizonyára az éhségtől; de hányásnak és egyéb rosszullétnek híre sem volt. Az pedig túlzás, hogy a leánykák 6 és fél óráig étlen-szomjan lettek volna, mert hiszen 10 órai ozsonnát minden leányka hoz magával.”

Az idézet a Kecskemét című lap 1900. április 8-i, 14. számának címoldaláról származik, méghozzá Schmidt Jenny főnökének, Pásthy Károly igazgatónak a tollából. A “megvédésre” azért volt szükség, mert az ottfelejtett leánykák szülei nyilvános felháborodást intéztek az ifjú tanítónő ellen. Majd így folytatta Pásthy:

“Íme az eset a maga valódiságában, ami hogy megtörtént, bizonyára hiba és senki sem sajnálja jobban, mint éppen Schmidt Jenny kisasszony. Avagy álljon elő az a szülő, aki el meri magáról mondani, hogy életében soha sem felejtett el olyasmit, amiről nem lett volna szabad megfeledkeznie. Ha van ilyen, ám az dobjon követ erre a kiválóan lelkiismeretes tanítónőre; de ha nincs, akkor ismerjék el azok a megbotránkozott apák, hogy gyermekük iránti aggodalmuk túlságba ragadta őket és hogy méltatlanul bántak egy derék tanítónővel.”

Pásthy Károly arcképe a Kecskeméti Nagy Képes Naptár 1891-es számában.
Kecskemét, polgári leányiskola, 1924. (Kép forrása: Fortepan / Kis János gyűjteményéből)
MI TÖRTÉNIK?

Inkább meghallgatnád? Íme:

Hogy történhetett, hogy Jenny megfeledkezett a lányokról? Talán az aznap esti randevúja varázsolhatta el ennyire?

Pomádé, te vagy az oka mindennek!

Nem volt még elég?

Ha szeretnél még többet meg tudni a szereplőkről, helyszínekről, elmerülnél a Lila köd világában, kattints a linkre, mesélünk még!

Várunk a következő állomáson!

A gombra kattintva átnavigálunk a séta következő állomására.
(És az állomások gyűjtőoldala, ha elfogyna minden remény:
https://seramora.hu/lila-kod-segitseg/)